Konkrétan egész héten betegeskedtem (már a második héten kikéészíít a suli :D), de még így is előbb tudtam hozni a folytatást, mint ahogy terveztem, ráadásul most mint kezdő blogíró, kicsit átis változtattam az oldal kinézetét.
A fejezettel kapcsolatban annyit, hogy ez még mindig nem a "úúúúolyanizgalmasnemtudokbetelnivele" kategóriába tartozik, de szerintem egy történet eleje még nem kezdődik túl izgin. Viszont a végére egy jó hír: nemsokára érkezik az Iceman ;)
- Szóval ez lenne a Lotus központja? - nézett körbe Heidi tettetett lenézéssel, amikor barátnőjével megérkeztek Enstone-ba. Nina fizetett a taxisofőrnek, aki a lány kezébe adta a bőröndöket és mosolyogva búcsút intett. Igen, ez már megint az a sofőr volt, aki azon a decemberi napon idefurikázta Ninát.
- Talán nem tetszik valami? - kérdezte Nina ciccegve, majd barátnőjéhez passzolta a bőröndjét, aki erre bosszúsan elmosolyodott.
- Na jó, azt mondom, megfelel a célnak, bár azért ennél laposabb épületet még nem láttam! Remélem van fűtés, mert megfagyok. - Azzal sietős, de nőies léptekkel az elektromos vezérlésű kapu felé vette az irányt. És mivel már kezdett igencsak reszketni, türelmetlenül szólt bele a kaputelefonba a portásnak, hogy engedje már be őket. De addigra már Nina is ott termett a beléptető chipjével.
- Ne ordíts már, itt van a belépőjegyünk! - Rásimította az érintős ellenőrzőre, és az elektromos kapu már ki is nyílt. Igazad volt Eric, ez tényleg hasznos - gondolta Nina és a gyár bejáratához indult, ahol már Heidi a portással diskurált. A férfi ismerős mosolyt küldött Nina felé, mikor a két lány elindult a főnök irodája felé.
Milyen nagyszerű csajok ezek! Mintha nem is idevalóak lennének! - gondolta a portás, miközben a tekintete Nina határozott és magabiztos lépéseit figyelte, ahogy távolodott. Már akkor érte drukkolt, amikor még csak jelöltként jött be a gyárba decemberben. Mert milyen jó lenne már, ha egy lány versenyezne a srácok ellen a Forma 1-ben, ráadásul egy olyan csapattal, akikkel el is érhet valamit. Esetleg győzhessen a többiek felett? A férfi elmosolyodott: már előre várta, mit fog bizonyítani ez a fiatal, energikus csaj náluk.
A két lány ezalatt elérte Eric Boullier csapatfőnök irodáját, és a kopogás után be is léptek a helyiségbe. Eric éppen az autón dolgozó mérnökcsapat vezetőjével, James Allisonnal folytatott telefonbeszélgetést, de amint észrevette a két lányt, hellyel kínálta őket és letette a kagylót.
- Á, sziasztok! - üdvözölte őket széles mosollyal, mikor a lányok leültek. - Nina, miért nem szóltál ide, mikor érkeztek, Thomas elétek ment volna!
- A taxis hiányolt volna - felelte Nina közömbösen, amin a főnöke viszont jót derült. - Eric, hadd mutassam be a személyi edzőmet, Heidi Ravinit. - mutatott a barátnőjére, aki kezet fogott Boullier-vel.
- Szólíts csak Ericnek - ajánlotta fel a csapatfőnök barátságosan.
Heidi bólintott. - Már beszéltem a titkárnővel, és azt ajánlotta, hogy amíg a felkészülés tart, addig itt lakhatunk a gyárban. Igazság szerint örömmel meg is ragadnánk ezt a lehetőséget, mert nem foglaltam hotelszobát. Van itt egyáltalán hotel? - húzta össze a szemöldökét, mire Eric elnevette magát.
- Van egy-két szálló, de semmi szükség foglalásra, természetes, hogy itt maradtok. Van a két versenyzőnek saját szobája a gyárban tartózkodásuk idejére, viszont a többi ideiglenes szobákat a szerelők és a mérnökök foglalják el az autónk építése miatt, szóval ha nem bánjátok, egy szobában tudtok aludni.
- Ez így teljesen rendben van. Csak kibírjuk egymás mellett. - lökte oldalba Heidi a barátnőjét mosolyogva.
- Gondolom nem csak az edzőgépeket szeretnétek használni, hanem a szimulátort is. - kezdett bele Eric a fontosabb dolgokba. - Nina, milyen pályákon nem versenyeztél még?
A lány elgondolkozott. - Háát...Ausztrália, Shanghai, Kanada, India, Korea és ugye Austin.
- Jó akkor egyelőre az Albert Parkot kellene gyakorolnod. Jerezben és Barcelonában lesznek a téli tesztek, ott vezettél már?
- Persze. Barcelonát úgy ismerem, mint a középső ujjamat. - büszkélkedett Nina.
- Úgy érted, a tenyeredet. - javította ki Heidi bosszankodva, de Nina lenézően kinevette.
- Jól van lányok, nyugi - mosolygott rajtuk Boullier. - Akkor mielőtt belekezdenétek a nagy felkészülésbe, bemutatnék nektek pár fontos embert. Most megismerkedünk a team-eddel Nina!
- Igenis főnök. - helyeselt a lány leplezett izgatottsággal a hangjában. Erősen remélte ugyanis, hogy egy olyan csapattal fog együtt dolgozni, akik emberek és nem robotok, mert volt már ilyen team-mel dolga. Abban bízott, hogy a munkatársaival jól ki fog jönni, ezáltal az együttműködés is gyümölcsöző lesz, ami a közös sikerükhöz vezet és ez bőven rányomja a pecsétet a szezonjára.
Eric elvezette őket a gyártási részlegre, ahol a mérnökök, a tervezők és a szerelők közös erővel dolgoztak a 2012-es autó alapjain, aminek bemutatásáig alig egy hónap van hátra. Amikor Nina meglátta az emberek gyűrűjében álló félkész modellt, akkorát dobbant a szíve, hogy önkéntelenül is elmosolyodott rajta.
Az én autóm - gondolta meghatottan, bár aki kívülről látta, csak egy csodálkozó, de érzelemmentes arccal találkozhatott, ugyanis szerette elrejteni az érzéseit mások elől.
- Tetszik? - kíváncsiskodott Eric, aki viszont nem tudta nem észrevenni a lány pillantásából áradó rajongást az autó irányába.
- Ez...úristen! - Nina nem talált szavakat és ettől zavarba jött.
- Megértelek. - tette a vállára a kezét Eric. - Csak belegondolsz, hogy egy hónap múlva már ebben fogsz tesztelni és máris száguld a vér az ereidben. - Nina bosszankodva vette észre, hogy a főnöke belelátott a gondolataiba, ezért szerette volna másfelé terelni a témát, de Eric nem hagyta.
- A srácok nagyon kemények dolgoznak rajta, hiszen az idei gép merőben más lesz, mint a tavalyi, hála az új szabályoknak. Nagyon jó ütemben haladunk, ahogy látjátok. - áradozott a csapatáról, majd pár srácot fordított a lányok felé, akik mosolyogva figyelték őket.
- Lányok, bemutatom nektek a szerelőket. Nina, ez itt a te szerelőcsapatod. Név szerint Michael, Glynn, Alen, Sam, Neil, Lee, Marco, Damien, Dominic, Laurent, Ed, Liam, Franco, Pete és Pierre.
- Üdv srácok, Nina vagyok! - mosolygott a fiúkra a lány, majd sorban mindegyikükkel kezet fogott. - Remélem majd jól tudunk együtt dolgozni és egy pöpec csapat leszünk!
- Mi is hasonlóban reménykedünk - nevetett Michael. - Én lennék a szerelőcsapat vezetője és mindannyiunk nevében elmondhatom hogy már nagyon vártuk, hogy találkozhassunk veled. Mi leszünk az egyetlen szerelőcsapat, akit egy nő irányít! - Nina a többiekkel együtt felnevetett a főszerelő utolsó mondatán.
- Na hát akkor én is bemutatkozok, csak hogy még egyszer kezet foghassatok valakivel - lépett előrébb Heidi és mindenkinek bemutatkozott. A szerelőfiúk alig tudták beérni a hirtelen jött két lány látványával.
- Jól van, fiúk, még mielőtt a padlóra csorgatnátok a nyálatokat, inkább foglaljátok el magatokat - intett nekik Eric, mire a szerelőcsapat visszamasírozott az autóhoz. Érkezett azonban az új páciens.
- Sziasztok! - mosolygott a két lányra egy kisméretű, japán férfi. - Ayao Komatsu a nevem, én leszek a versenymérnököd. - mutatkozott be Ninának, akinek ismét mosoly futott át az arcán. Jól tudta, hogy nagyon sokat számít, hogy a versenyző és a versenymérnök hogyan jönnek ki egymással, mert ez alapozza meg a munkájukat. A japán mérnök máris jó első benyomást tett rá, most a lányon volt a sor.
- Örvendek, Ayao. Remélem tegeződhetünk, az úgy könnyebb lenne.
- Nem vagyok én olyan öreg, hogy magázni kellene, úgyhogy persze. - bólintott Ayao és az arca olyan barátságos volt, mintha legalább gyerekkora óta ismerné újdonsült versenyzőjét.
- Te is új vagy a csapatban? Tavaly mintha nem téged láttalak volna Petrov oldalán. - méregette Nina a mérnökét. - És ha jól emlékszem Abu Dhabiban sem voltál ott.
- Dehogy vagyok új. - nevetett fel és ezzel egy egyenes vonallá keskenyült japán vágású szemeinek vonala. - Már több éve dolgozom itt. Tavaly Simon Rennie volt a versenymérnök, és vele találkozhattál a teszten is. Én voltam a pályamérnök, ő a versenymérnök, most meg fordítva.
- Így van. - bólintott Eric és odahívta az említett mérnököt. Simon szintén bemutatkozott és hamar csevegni is kezdett a két lánnyal és Ayaoval, miközben Eric Boullier a kezébe vette a telefon néhány másodpercre, aztán elégedetten figyelte, amikor a gyártási részleg bejáratán belép egy kedves munkatársa.
A Lotusos pólót viselő, hullámos hajú, barátságos arcú nő egyenesen feléjük vette az irányt.
- Nina, Heidi, ő itt Michaela Silvers, a sajtófőnök. - mutatta be kollégáját a csapatfőnök.
Csinos és kedvesnek tűnik- jegyezte meg magában Nina, mikor Michaela bájosan mosolyogva nyújtotta a kezét. Mivel Heidi már unta, hogy mindig Nina mutatja be őt, most maga lépett a sajtófőnök elé, de mikor a nevét akarta mondani, Michaela váratlanul rávágta.
- Igen, tudom, Heidi Ravini, Nina edzője. Örvendek.
Heidi megdöbbenése után gyanakodva, szinte ellenségesen méregette a sajtóst.
- Honnan tudtad? -kérdezte felhúzott szemöldökkel.
- Sajtófőnök vagyok, ez a munkám. - felelte derűsen Michaela. - Tájékozottság és pontosság a fő erényeim. Ahogy megtudtam, hogy Nina lesz a szerencsés kiválasztott, egyből elkezdtem utánanézni minden fontosnak.
Heidi bosszúsan összefonta a karját, Nina azonban csodálkozva hallgatta.
- Erről jut eszembe, Eric - fordult Michaela a csapatfőnökhöz. - Már felvettem a kapcsolatot a szponzorokkal és nagyon úgy néz ki, hogy a Rexona felirat fel fog kerülni az autónkra.
- Szép munka, Michaela - dicsérte meg a főnöke. - Szeretném, ha majd Ninával személyesen is beszélgetnétek, amíg a felkészülés tart. Ugye erre is jut majd idő, Heidi?
- Az attól függ, mennyire fog igyekezni a kicsilány.
- Akkor szerintem adj bele mindent, Nina - kacsintott a lányra Michaela és fél lábbal már indult is. - Ezer bocs, de még rengeteg dolgom van, Kimi kapcsán is, úgyhogy most megyek is. Sziasztok!
- Rendes lány mi? - kérdezte Eric, mikor a sajtófőnök már távozott tőlük. - Tiszta munkamániás!
- Ja, úgy tűnik. - felelte szinte magának Nina a lány után nézve. Bár ennek ellenére szimpatikusnak találta új munkatársát. A 18. új név számára negyed órán belül!
- Van még más is, akit meg kellene ismernem? - kérdezte Erictől.
- A részlegvezetők és igazgatók jelenleg túl elfoglaltak, de őket már láttad a konferencián decemberben. Kimit pedig holnap láthatod, mert ő is idejön a felkészülése miatt, ráadásul neki még lesz egy tesztvezetése is Barcelonában.
- Kimi Räikkönen? - derült fel Heidi. - Alig várom, hogy találkozzunk.
- El kell hogy keserítselek, de szerintem nem lesz túl sok ideje ismerkedésre, mert 2009 óta nincs jelen a Forma 1-ben és azért két év az két év, van mit bepótolni. Ezért is vezet majd egy 2010-es Renault-t Barcelonában, hogy belerázódjon a dologba.
- Érthető - gondolkodott el Nina, bár magában irigységet érzett, hogy újdonsült csapattársa a felkészülés idején még vezethet is! Mekkora mázlista! Nekem meg marad a szimulátor!
- Nos, azt hiszem mára elég az új arcokból, igaz? - nevetett Eric barátságosan. - Nem is sózok több új embert a nyakadba. Most lesz egy ebédidő a srácoknak, utána viszont kezdődik minden elölről. Így fog ez menni egészen az autó bemutatóig, ami feltehetően február 5-én lesz majd terveink szerint. Úgyhogy most úgy fogunk élni mint egy nagy család. - mesélte büszkén a csapatfőnök és Ninának ettől olyan érzése lett, mintha ez a csapat tényleg egy családba tartozna. És most már ő is tagja lehet ennek.
- Gyertek, megmutatom nektek a szobátokat, ahol most lakni fogtok, és ha gondoljátok már délután neki is kezdhettek a felkészülésnek. Délután én is belevetem magam a munkába, de szólok Mike-nak, a szimulátor-vezetőnek, hogy álljon készen, ha meglátogatnátok. Az edzőgépeket egyedül is tudjátok használni, de ha kell valami, Mike-ot bármikot hívhatjátok.
- Köszönjük, Eric, szerinte boldogulunk. - próbálta udvariasan beléfojtani a szót Heidi.
- Ne aggódj főnök, minden oké lesz. - ígérte Nina is.
- Na jól van, akkor hagylak is titeket. Még találkozunk!
A két lány megvárta, míg a csapatfőnök magukra hagyja őket.
- Húúú, hát enyhén szólva is sokat beszél. - kuncogott Heidi.
- Legalább rendes velünk. - védte meg Nina a főnökét. - Mikor kezdjünk?
- Ebéd után.
- Ne máááár! Máris? Én úgy gondoltam...
- Igen, éppen ezért nem jöttél egyedül. - oktatta ki barátnőjét Heidi. - Kaja, munka, alvás! Ez lesz a következő pár hétben a három fontos dolog az életedben!
- Éljen 2012! - sóhajtott fel ünnepélyesen Nina, aztán végül mégiscsak megölelte barátnőjét. Mert hiába tartanak még csak az év elején, igen sok múlik ezen a pár héten. Konkrétan az egész 2012-es éve...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése