2012. szeptember 17., hétfő

4. fejezet: Tréning a gyárban

Sziasztok :)
Most sikerült gyorsan megírnom egy fejezetet, nem tudom ez mennyire számít hosszúnak :)
Köszönöm mindenkinek aki pipákkal jelezte nekem a véleményét :)



- Még 10 perc és tarthatunk szünetet!- kötött kompromisszumot Heidi, mikor már látta Nina fáradt, erőlködő arcát, amint márkás melegítőegyüttesében a "reflexgomb" nevű gépen nyomta be az egyre gyorsabban előbukkanó piros gombokat a helyükre.
- Még bírom! - lihegte a lány és ismét hazaküldte azt az átkozott piros gömböt a lyukba. Már vagy fél órája küzdött ellenük a legmagasabb fokozatra állított reflexfejlesztő gépen és esze ágában sem volt még feladni a harcot, hiszen még nem győzte le az összeset. Nem mintha a gombok egyszercsak elfáradnának, a kijelző meg kiírja, hogy: IGEN, GYŐZTÉL!, de Nina ezt képzelte el, és így élvezetesebb volt a "játék".
- Mindjárt ebédidő, és te izzadtságtól csöpögve szeretnél megjelenni? - kérdezte Heidi csípőre tett kézzel a gép mellett.
- Ki mondta, hogy meg akarok jelenni? - nyomkodta zavartalanul tovább a gombokat Nina.
- Te megvesztél? Az ebéd és más étkezés épp úgy a felkészüléshez tartozik, úgyhogy felejtsd el, hogy kihagyod a kajálást a programból, értve? - hordta le barátnőjét Heidi. - Mégis miből lenne energiád pofozni azokat a szarokat?
- Ha ordítasz, nem tudok koncentrálni - morogta Nina, de még mielőtt az edzője visszavághatott volna, témát váltott. - Inkább nézd meg, szabad-e a szimulátor!
- Kettő nagy szimulátor van, akár most is mehetünk.
- De nem akarom, hogy bárki zavarjon! - kötötte az ebet a karóhoz Nina, aztán valamivel barátságosabb hangon folytatta. - Még 10 perc és utána mehetünk tömni magunkat.

Amikor 20 perc múlva a két lány megjelent a csapat ebédlőjében, szinte az összes arc feléjük fordult. Az új emberek mindig is kitűnnek a megszokott társaságban, de a két nőnemű már tényleg ritkaságnak számított a jórészt a másik nemből álló csapatban. Nem is hazudtolták meg magukat az erősebb nem képviselői, éles szemmel követték Ninát és Heidit, amíg leültek egy körasztalhoz az ebédlő egyik központi részén.
A mai menü rántott szelet volt, de Ninának mint versenyzőnek párolt csirkét és rizst adtak salátával, amit természetesen keserű sóhajjal fogadott.
- Elég keserű a pilóták élete. - jegyezte meg és ezen barátnője jót mulatott.
- Szerintem hallgass, mert most igen sokan lennének Nina Bradl helyében, drágám! Ami a menüdet illeti, megint csak hallgass, mert egyrészt itt eszméletlen jól főznek bármit, másrészt meg tudom hogy karácsonykor nem tiltakoztál a töltött káposzta ellen.
Oké, 1-0 neki! - ismerte el Nina magában és inkább csendben nekiállt az evésnek, de ekkor valaki megzavarta az éppen beállt csendet.
- Sziasztok! Leülhetek két ilyen csinos hölgyhöz? - szólt egy barátságos, derűs hang. A lányok felnéztek a tányérjukról és egy fiatalabb, barna hajú, edzett fiú állt mellettük.
- Dobd csak le magad! - kínálta hellyel Nina "udvariasan". Egyből felismerte az egyik szerelőjét, de a nevére már nem emlékezett tisztán. - Dominic, ugye?
- Damien. - javította ki a fiú engedékeny mosollyal. - Gondolom sok új arccal és névvel találkoztatok már. De amúgy milyen itt? Jól érzitek magatokat?
Heidinak mindjárt megtetszett Damien közvetlensége és elbűvölő mosolya, Ninának azonban a fiú neve volt érdekes.
- Persze, már bele is lendültünk a munkába! - mesélte 100 %-os vigyorral Heidi és a srác arcát bámulta. - Itt mindenki barátságos meg tök rendes, lehetetlenség kényelmetlenül érezni magad.
- Látom jól kiismerted már a csapatunkat! - mondta Damien mosolyogva. - És te jól vagy, Nina?
- Igen, én is remekül vagyok, leszámítva, hogy reggel 8 óta edzek, kiizzadtam a fél életem, már mindenhol kiugró piros gombokat látok, most meg mindenki úgy bámul rám, mintha betörtem volna ide, vagy mi...
- Tudtam, hogy nem vagy te olyan kis csinibaba - nevetett jóízűen a lány rosszmájú megjegyzésén.
Mikor Nina fenyegető és egyben kérdő pillantást vetett rá, rögtön magyarázkodni kezdett.
- Nyugi, senki sem gondol ilyet rólad, csak hát...Na! Mégis csak 18 évesen idáig kaparni lány létedre! Már bocs, de...
- 19 vagyok. - szólt közbe Nina közömbös hangon. - Amúgy meg igenis kapartam, míg eljutottam idáig, és nem, nem vásárolt be senki, nem rúgattam ki senkit, és nem kenyereztem le egyik vezetőt sem. Ja és persze nem is feküdtem le senkivel az ülésért, ha ez is szóba jöhetne. Most is kaparok, hogy a legjobb formámban legyek a tesztekre utána meg a szezonra, mert ahogy a mellékelt ábra mutatja, a női nemből származom és ha nem teljesítek jól, tuti kicsinál mindenki, és ezt nem fogom hagyni!
Damien, de még Heidi is őszintén meglepődött, mennyire kinyílt hirtelen Nina szája. Nem igazán szokott nyíltan beszélni az érzéseiről, főleg nem olyan idegen előtt, mint Damien. De Nina úgy itta ki az ásványizét, mintha nem is történt volna semmi. Végül Damien törte meg a beállt csendet.
- Hűű...te aztán tökös csaj vagy! - nevetett. - Még akkor is, ha neked nincs is.
Nina az ebéd folyamán először elmosolyodott, de helyette Heidi válaszolt.
- Látnád edzés közben! Ha nem fékezem meg, már legalább olyan izmai lennének mint neked. - meredt a fiú bicepszére egy édes mosoly keretében.
- Úgy érzem, öröm lesz a te teamedben dolgozni, Nina. - vallotta be Damien.
- Bárcsak már ott tartanánk. - elmélkedett a lány. - Amúgy kérdeznék valamit! A Damien milyen név?
- Nemzetközi. Apám belga, anyám német, szóval keverék vagyok. A nevemet eredetileg "á"-val kellene ejteni, de mivel itt angolul beszélünk, a srácok "Démien"- nek hívnak. Még jó hogy neked nincs ilyen bajod.
- Szép név - dicsérte meg Heidi. - Szóval anyukád német?
- Ahha, Hamburgban született. De Nina, apukád tényleg a motorversenyző Bradl?
- Igen - bólintott büszkén a lány. - Bár már csak alkalmanként ül motorra.
- De a bátyád is követte ezen a pályán, te miért nem?
Ó, hogy ezt a kérdést már hányszor tették fel neki! Sosem értették meg, miért nem két keréken kezdte pályafutását...
- Mert akkor most nem beszélgetnél itt velem. - adott kitérő választ és részéről ezzel le is zárta az ügyet. Túl fáradt volt a múltról beszélni. És nem is akarta ecsetelni, miért lett autóversenyző.

Damiennek tetszett, hogy Nina nem olyan tipikus lány, bár kívülről csinosnak nézett ki szőke hajával és érdekesen csillogó kék szemével. Nem erőltette a faggatózást, mert látta rajta, hogy nem akar erről beszélni. Ehelyett Heidiról érdeklődött, aki pedig részletesen és kellemesen ecsetelte az infókat magáról és elmesélte azokat az élményeket is, amiket megismerkedésük óta Ninával éltek meg.
Ninának is szimpatikus volt a fiú. Külsőjében felfedezte a német vonásokra utaló szőkésbarna hajtincseket és a hideg, világos bőrszínt. Lenyűgözte, milyen beszédes, mert egy percre be nem állt a szája, és ebben úgy tűnt Heidival jó partnerre talált. Ninának ennyi szájjártatás után egyszerűen lezsibbadt volna a beszélőkéje.
Amikor vége lett az ebédidőnek, Damien mosolyogva köszönt el a lányoktól és visszatért szerelőtársaihoz, akik alig várták már, hogy a bátrabb társuk meséljen valamit a két újoncról.

Nina és Heidi már az edzőteremben folytatta tovább az edzést, mikor Heidi újdonsült munkatársukról kezdett áradozni.
- Te, ez a srác egy főnyeremény! Helyes, közvetlen és tök jól el lehet vele beszélgetni. Nem is tudtam, hogy a belgák ilyen jó pasik!
- A teszt és tartalékpilóta is belga. - osztotta meg az infót barátnőjével Nina, miközben a futópadon újabb fokozattal emelte a teljesítményt. - Eric azt mondta, majd összeismertet minket, mert hogy ,,majd a segítségemre lesz". De hogy miben kéne segítség? -Nina utálta, ha segíteni akartak neki. Szerette egyedül megoldani a dolgokat.
- Erről jut eszembe! - futott végig egy széles mosoly Heidi arcán. - Ma jön a gyárba Kimi Räikkönen!
Nina egy lépéssel lemaradt a tempójától és kicsit ki is esett a ritmusból, amikor meghallotta leendő csapattársa nevét. A főnöke előtt mindig közömbösen reagált, ha a finnt szóba hozták, de azért Kimi Räikkönen azért mégiscsak egy FORMA 1-es VILÁGBAJNOK! És ettől az évtől, az újonc évétől kezdve ő, Nina nem csak hogy a Forma 1-ben folytatja pályafutását, de egy VILÁGBAJNOK csapattársaként.
Ez azért jól hangzik, de annál nagyobb a nyomás, nem említve még azt, hogy lány. Mert ez is számít!

Nina mélyen, legbelül azért elismerte Räikkönent, bár a sajtóban mindig hangoztatta, hogy senkihez sem akar hasonlítani, és nincs olyan, akit példaképnek tekint, mert ő a saját útján akar sikeres lenni.
Pedig...Hihetetlennek tartotta Michael Schumacher hét vb-címét, csodálta Lewis Hamilton kivételes tehetségét (akihez sokan a sajtóban már hasonlították vezetési stílusát), és lenyűgözte, hogy Sebastian Vettel 2010-ben az utolsó pillanatig nem adta fel a reményt, hogy megnyerje a világbajnokságot. És milyen jól tette!
Valójában hármójukban látta meg azokat, amiket egyszer ő is szeretne elérni. Rájuk nézett fel leginkább, mert mindhárom világbajnokban tisztelt valamilyen tulajdonságot vagy képességet.
Kimi Räikkönen világbajnoki címét félig mázlinak gondolta, de valami azért tetszett benne: a sajtóhoz való viszonya. Mert az ugye tény, hogy a finn világbajnok és a sajtó között mindig akadt kis feszültség a Jégember nemtörődömsége miatt. Nina is hasonlóan állt a sajtóhoz, nem állt szándékában kiteregetni a magánéletét és csak azokra a kérdésekre válaszol, amire muszáj volt, bár őt, mint az "autóversenyzők hercegnőjét" szívesen faggatták, akkor is, ha ő történetesen nem viszonozta a riporterek szívélyes hozzáállását.

Nina még nem találkozott személyesen a finnel, de nem voltak kétségei afelől, hogy a munkatársaival nem olyan rideg és hallgatag mint a sajtó előtt. Remélte, hogy csapattársakként azért jól ki fognak jönni.
- Csak jelzem, hogy már nincs magasabb fokozat! - zavarta meg gondolatmenetében Heidi, és ekkor vette észre, hogy tényleg a legnagyobb tempóban futott. - Figyelj, nem tudom mikor érkezik meg a Jégember, de engem az sem érdekel, ha ebben a minutumban, mert ezt a programot még befejezzük. A következő a nyakizom-erősítő lesz!
- Vettem. - bólintott Nina, már az edzésre koncentrálva. - Most hova mész?
- Még negyed óra futás elég lesz! Gyorsan felhívom Carlettát, hogy mi újság a La Vitalitában. - sétált ki az edzőterem ajtaján, telefonnal a kezében, aztán már csak az olasz csevegést lehetett hallani a nyomában.

Már délután 6 is elmúlt, de Kimi Räikkönennek még se híre, se hamva nem volt a gyárba. Ninát nem foglalkoztatta különösen, mert a délutánt kemény edzéssel töltötte és csak azért volt csalódott, mert ma még nem tudta használni a szimulátort, mivel Mike egyszerűen eltűnt, nélküle meg nem lehet használni. Mialatt ő az edzőterem és a szimulátorterem között járkált Mike-ot keresve, Heidi félóránként szaladt a portára, hogy érdeklődjön, mikor érkezik meg Kimi. Ahogy a barátnője mondta csak azért kérdezgette állandóan, mert ,,Nem mindegy, hogy mikor jön, mert ha jön, akkor az ismerkedés miatt félbe kéne szakítani a programot meg blablablabla", de Nina tudta jól, hogy a barátnője már tűkön ül, hogy lássa a finnt és kezet foghasson vele, miközben a pasilehengerlő mosolyát villantja rá. Annyira átlátszó! - gondolta erről Nina.
A vacsoránál kiderült, hogy Heidi rohangálása tényleg felesleges volt, Räikkönen ugyanis nem érkezett meg
Az asztaltársaságuk viszont kibővült, amikor Damien még pár szerelőtársát is a két lányhoz asztalához ültette, konkrétan Lee-t, Sam-et, Marco-t, Neil-t és Liam-et, akik legalább olyan jó fejeknek bizonyultak, mint a már megismert belga fiú. A többiek is csak azért nem ültek mellettük, mert a szerelőcsapat tagjai közül többnek van családja vagy csak a közelben lakik, ezért csak napközben van a gyárban.
Mindkét lány örült a fiúk társaságának, de Heidi fékezhetetlen volt.
- Srácok, ti tudtok valamit Kimiről? Nem úgy volt, hogy ma érkezik Enstone-ba?
- De, elvileg ma jött volna, de valami gond akadt a gépével azt hiszem... - felelte Sam.
- Csak annyi a gond, hogy nem szállt fel - egészítette ki Lee - Svájcban most elég erős hózivatarok vannak és a késő délutáni járatokat törölték.
- Á, világos! - emésztette meg Heidi. - De mit keresett ő Svájcban?
- Hát ott lakik! - nevették ki a szerelőfiúk, mert azt hitték, ez egyértelmű a lányok számára is. De Nina és Heidi furcsa arcát látva megvilágosodtak.
- Már a visszavonulása előtt is ott élt. - tájékoztatta őket Liam. - Bár váltottak pár várost meg házat a feleségével, de maradtak Svájcon belül.
- Nina is ott vett most házat. - mesélte Heidi - Svájc ilyen felkapott hely?
- Szinte az egész F1-es mezőny ott lakik. - nevetett Damien. - Ez tök jó, Nina, majd legalább ezzel nem fogsz kilógni tőlük. - nézett a lányra, Nina azonban gyilkos pillantást vetett rá.
- Semmiben sem fogok kilógni, világos?
- Feltéve ha lenyíratod a szép szőke sörényedet és kölcsönadod másnak a két gombócodat. - feszítette tovább a húrt a belga srác, de amint találkozott Nina szikrázó szemeivel, abbahagyta. - Oké, bocs.
- Én is így gondoltam. - felelte Nina és elégedetten nézett végig a többi szerelőjén is, akik őszintén meghökkentek az előbbi reakcióján.
Innentől kezdve nem lesz gond velük - könyvelte el magában a lány és jóízűen elmosolyodott.

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Bocsi, hogy csak most írok kommentet, de nem voltam gépközelben...
    A fejezet most is jó, volt nagyon tetszett, főleg, hogy poénosra vetted a figurát :D Nagyon várom a következőt is!
    És ha van időd nézz be hozzám :) neked megéri szerintem :)
    UI.: CSak bizosra megyek: nagyon várom a következő részt ;)
    puszi zsuzska :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :)
      Nagyon köszi, hogy írtál, és örülök ha tetszett :D
      Nina olyan lány, aki sokat fog még poénkodni :D Nem akarok túl sok uncsi részt még, úgyhogy a következő fejezetek már kicsit eseménydúsabbak lesznek :)
      Még egyszer köszi, hogy komiztál, nagyon jól esett :)

      Törlés