2012. szeptember 25., kedd

6. fejezet: Csapattársak

Sziasztok! :)
Ééésss itt van az új rész, tele Kimivel :) Remélem örültök, és ezért számítok a pipákra, és ha esetleg valaki megszánna egy rövidke kis komival, annak is nagyon örülnék :)
Csak visszajelzésképpen, hogy tudjam, jó irányba haladok-e...
Előre is köszönöm :)


(Nina)
Egyáltalán nem csalódtam Kimi Räikkönenben. A hűvös, csendes és kimért megismerkedésünk rendben volt, másra nem is számítottam. Arra meg, hogy nem fog tőlem hátast dobni, simán tettem volna mondjuk 20 eurót. Persze én sem voltam valami gáláns, hagytam hogy Eric mutasson be minket egymásnak, aki viszont máris úgy kezel mindkettőnket, mintha évek óta velünk dolgozna. Ez mindenképpen dicséretes tőle, még akkor is, ha egyelőre úgy áll egymáshoz a két pilótája, mint két idegen. Hát ja. Mert hát azok is vagyunk egymásnak, az istenért!
Ezen az éjszakán sokat gondolkoztam azon, milyen csapattársak leszünk Kimivel. Talán fel kéne hívnom Felipe Massát, a legutóbbi csapattársát, hogy megkérdezzem, milyen ember is ő valójában, mikor a Forma 1-ben versenyzik.
De úristen, most komolyan ilyeneken gondolkozok? Milyen ember Kimi? Hát mit érdekel az engem?
Csapattársak vagyunk, nem puszipajtások, hogy a belső tulajdonságaival törődjek.
Heidi bezzeg már most oda van érte, a megismerkedésünk óta csak a finnről áradozik és amikor a szerelősrácaim még nem ültek az asztalunknál, ódákat zengett arról, hogy az edzője mennyire de mennyire helyes meg dögös. Említettem már, hogy a barátnőm enyhén pasifüggő?
Ami Kimit és Toniit illeti, ők ezzel ellentétben szerintem szartak ránk, mikor a vacsoraidőben a sok Lotusos munkatárs körülzsongta őket. Fogalmam sincs, én MIÉRT filózok azon, hogyan fogunk kijönni egymással, mikor most fontosabb dolgom is van felesleges agyjártatáson. Edzeni, edzeni és edzeni.

Kimi már az első napján munkába állt. A tél alatt már eddig is kemény felkészülési edzéseket tartott otthonában, de mivel a Forma 1-es visszatérésben nem csak fizikai felkészültség, hanem az információgyűjtés és az újdonságok megismerése volt a fontos, délelőtt a szimulátortermet vette célba.
- Kimi! - nézett fel Mike az ajtó nyitódására és meg is lepődött, hogy ezúttal nem Nina jelent meg nála, aki az utóbbi napokban szinte ki sem akart mozdulni a vezetőülésből. - Jó reggelt!
- Neked is Mike. - üdvözölte a finn közömbösen és szó nélkül beült a szimulátor ülésébe. Mike meg sem lepődött a stílusán.
- Nem gondoltam, hogy nálam kezdesz, de ha már itt vagy akkor vágjunk bele. Gondolom te is Jerezt akarod gyakorolni.
Kimi alig láthatóan elmosolyodott a "te is" kihangsúlyozásán. Tehát a csapattársa már szimulátorozott itt. Micsoda szorgalmas lány - gondolta gúnyosan.
- Nem most előbb Barcelona lesz. - jelentette ki és megfogta a kormányt.
- Hát persze! - csapott a homlokára Mike. - A kétnapos tesztvezetésed, jó, oké, vettem.
Mikor a szimulátor betöltötte a barcelonai pályát, Kimi rögtön kikanyarodott a boxutcából és gázt adott, fél füllel hallgatva Mike monológját a Pirellikről, a gumikopásról és a fékekről. Most egyszerűen csak vezetni akart. A grafika tényleg szinte valóságosan adta vissza a spanyol pálya aszfaltcsíkját, így élvezetes volt rajta vezetni. Kimi titokban már alig várta, hogy újra élőben élvezhesse azt az érzést, amit csak egy Forma 1-es autó vezetése tud kiváltani belőle. A legizgalmasabb érzés a világon.
- Milyen szetten vagyok? - kérdezte úgy 10 kör után, mikor észrevette, hogy a gumik kopnak, az autó pedig meg-megcsúszik egy-egy kanyarban.
- Lágy gumikon -felelte Mike a képernyőre meredve. - Mint már mondtam, a Pirellik meglehetősen finom bánásmódot igényelnek, mert ha túlhajtod őket, 15 kört sem bírnak, ami egy átlagos első etap.
- És most túlhajtottam őket? - kérdezte értetlenül a finn, mert úgy gondolta, csak a normális stílusában vezetett.
- Pontosan - bólintott Mike és magában méltatlankodott egy sort, amiért most megint elmondhatja mindazt Kiminek, amit 5 perccel ezelőtt már egyszer elsorolt neki. Ezek szerint szart a fejére!
- Kimi, a Pirelli sokkal puhább és kényesebb mint a Bridgestone volt. Ezekkel csak extrém helyzetben mehetsz húsz kört...vagy ha egy Sauberben ülsz. - tette hozzá nevetve. - De most komolyan, ezek a gumik érzékenyek minden kerékvetőre. Például Vettel 2011-ben Abu Dhabiban pont egy ilyen kerékvető miatt kapott defektet már az első körben. Szóval nem játék, ez nem derbi, muszáj odafigyelned rájuk!
- Jó - bólintott Kimi és ezután tényleg megpróbálta megjegyezni, amit a szimulátor-vezető a fejére olvasott. Belül azonban bosszankodott, amiért nem vezethet úgy, ahogy akar. Most úgy kéne mennie, mintha tojásokon lépkedne? Nagy frászt! Kimi Räikkönent senki sem kötelezi erre.
- Akkor most közepeset próbálok. - adta ki az utasítást, mire Mike virtuális kerékcserét hajtott végre, majd várakozva figyelte a pilóta visszajelzéseit.
- Ennek most többet kell bírnia mint a lágynak, ugye? - kérdezte Kimi.
- Igen, úgy kb. 25 kört - jött a válasz. - De Kimi, a 3-as kanyart kicsit finomabban is vehetnéd! Ez meglátszik a bal elsődön!
- Én így vezetek! - erősítette meg a finn a képen látottakat.
- Persze, én értem, de...
És ekkor nyílt az ajtó és nagy lendülettel Nina robogott be rajta. Mike abbahagyta a mondandóját, Kimi azonban zavartalanul vezetett tovább, mintha mi sem történt volna.
- Öhm... látom már foglalt. - szólalt meg Nina a beállt csendben és tekintetét a szimulátor képernyőjére szegezte. Fél kézzel még a kilincset fogta, de közben már a csapattársa vezetését bámulta.
- Bocs, Nina, most tényleg várnod kell - mondta Mike.
- Nem gond - vont vállat Nina, majd laza mozdulattal ledobta magát a szimulátor melletti székbe, ahol Heidi szokott ülni, mikor ő vezet. A szimulátorozó Kimi igencsak meglepődött, amikor meglátta maga mellett a lányt. Nem szerette, ha zavarják.
- Ki mondta, hogy ideülhetsz? - vetette oda neki, anélkül hogy ránézett volna.
- Ki mondta hogy nem? - Nina nem ijedt meg tőle. Kimi féloldalas mosollyal tudatta vele, hogy tetszett neki a reagálás. Ez a csaj se plasztikból van...
- Most én vezetek. - jelentette be, mintha nem lenne egyértelmű.
- Látsz rajtam szemüveget? - mutatott az arcára a lány fintorogva.
- Neked mindenre van beszólásod? - mosolygott Kimi a képernyőre.
- Miért, neked nincs? - vágott vissza Nina és gondolatban megdicsérte magát, amiért ilyen jó válaszokat adott Kimi jéghideg mondataira.
Mike szórakozva figyelte a két versenyző szócsatáját. Látta a finnen, hogy le akarja koptatni a lányt, de Nina rendesen az orra alá dörgölte, hogy mi az ábra. Mike ezért érmet akasztott volna a lány nyakába.
- Ha ezt a sikánt szűkebben veszed, nyersz egy tizedet - mutatott rá Nina, Kimi azonban lenézően felnevetett...vagy legalábbis nevető hangot hallatott.
- Kislány, kétszer nyertem itt futamot, nekem akarod megmondani, hogy kell ezen vezetni?
- Az már a múlt, Räikkönen! - legyintett drámaian. - Akkor még más gumiszállító, más ellenfél, más csapattársad volt. - nyomta meg a végét jelentőségteljesen.
- Azt hiszed meg tudsz verni? Oké, te akartad! Mike! - intett a férfinak, aki a világbajnok kérésére beüzemelte a másik szimulátort is.
- Versenyt akarsz? - kérdezte kihívóan Nina, mikor beült a vezetőülésbe.
- Jól sejted. - nézett a szemébe Kimi ás rávillantotta a ravasz félmosolyát. - 15 kör. Te meg én. Ugyanaz a szett gumi.
- Benne vagyok! - fogadta el a kihívást a lány, hátrasöpörte szőke haját és megmarkolta a kormányt. Versenyt akarsz Räikkönen? Hát jó! Te akartál veszíteni! - mosolygott előrelátóan, aztán teljes sebességgel elrajtolt.
Mike nem győzte figyelni a két csapattárs vezetési stílusát. Kimi a szokásos, agresszív, de pontos stílusát használta, ezzel szemben Nina úgy versenyzett, mint egy világbajnok. Pontosabban, mint a 2008-as világbajnok. Szinte átesett a kerékvetőkön, a lehető legszűkebben vette a kanyarokat és teljesen a határon autózott. Ezzel együtt kellően fel tudta melegíteni a gumijait, viszont eléggé meg is gyepálta őket.
- 1:0 - dőlt hátra elégedetten Kimi, mikor elsőként szelte át a célvonalat.
- Túl korán bíztad el magad, Räikkönen! - sziszegte vészjóslóan Nina és a következő rajttól úgy jött el, mint az őrült. Ezúttal megpróbálta leküzdeni erőszakosságát,  és odafigyelt a gumikra. Sikeresen.
- A vereség tálcán kínálva. - fonta keresztbe a karját a győzelme után.
- Nem vagy te egy kicsit nagyképű? - gyanúsította meg Kimi, de mindhiába, mert a következő menetet is a lány nyerte meg.
Így ment ez egész délelőtt. Hol időmérőn, hol versenyen próbálták legyűrnie egymást s a végeláthatatlan csatározásoknak Mike vetett véget, aki szinte könyörgött az ebédszünetéért. A két pilóta végül kelletlenül tért be az étkezőbe, ahol leültek egy asztalhoz egymással szemben, mintha ez természetes lenne, annak ellenére, hogy egy napja ismerik egymást, és eleinte elég hűvösen viselkedtek egymással.
- Nem vezetsz rosszul. . jegyezte meg Kimi és nekilátott az ebédjének.
- Te sem. - válaszolt Nina és direkt nem nézett a finnre, aki elhúzta a száját, de igazából mosolygott.
- Az a szerencséd, hogy te már pár napja szimulátorozol. Én csak most vezettem először Pirelliken, ráadásul virtuálisan.
Nina meglepődött. Ez volt a finn eddigi leghosszabb mondata, amit tőle hallott megismerkedésük óta.
- Én is csak egy napig teszteltem. Elég kényes gumik ezek...
- Fura ezt egy lány szájából hallani. - mondta Kimi félig komolyan, félig kihívóan. Nina nem sértődött meg ezen. Már többen mondtak neki hasonlókat.
- Lehet hogy fura, de biztos vagyok benne, hogy többet tudok nálad.
- A gumikról? Hm...egyelőre. De ne bízd el magad, hamar behozom a lemaradást.
Most a lány mosolyodott el. Azt hitte a finn megvetően fog viselkednie, ennek ellenére kezdte megkedvelni őt.
- Remélem tudod, hogy 19 évesen bekerülni a Forma 1-be kemény dolog.
- Tisztában vagyok vele. Meg fogom dönteni a legfiatalabb-rekordokat.
- Az egyiket már be is zsebelted. A legfiatalabb versenyző, aki eddig indult.
- És hamarosan a női rekord is meglesz! - mosolygott büszkén Nina.
- Elszánt vagy... - állapította meg Kimi. - Ez mindenképpen jó.
- Ja, de a sajtó épp ezért kezd ki - vont vállat a lány. - Azt hiszik ezek csak üres szavak. Az piszkálja a csőrüket, hogy egy fiatal lány vagyok.
- Így van ezzel szerintem mindenki a Forma 1-ben - bólintott megértően a finn. - Elég nagy leégés lenne, ha legyőznél minket - heccelte a lányt mosolyogva.
- Ez a célom! - szögezte le Nina. - Nem érdekel, hogy nem sokan hisznek bennem, elég az, ha a csapatom és a családom mellettem áll.
- Egyetértek... - zárta le a témát Kimi. Őt is váratlanul érte, hogy ilyen hamar megbarátkozott a csapattársával. Bár még csak úgy nézett rá, mint egy lány, nem mint autóversenyzőre, akivel most még fesztelenül cseveg ebédidőben, de márciustól már ellenfelek lesznek.
Tisztában volt a saját képességeivel, de lenyűgözte Nina acélos elhatározása. Tudta, ez a lány ugyanolyan keményen fogja nyomni, mint a srácok. Ez a gondolat...hmm...megfélemlítő.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése