Eight Years Old Love - Befejezés

Sziasztok!
Akkor ez lenne az Eight Years Old Love novellám tényleges befejezése :) Szeretném megköszönni Nektek, hogy amikor úgy gondoltátok, leírtátok a részekről a véleményeteket, mert ezek mindig nagyon jól estek és biztattak, hogy érdemes folytatni :))
Remélem elégedettek lesztek a befejezéssel, mert ennek a történetnek ITT A VÉGE!
De ne fussatok el, mert jövő héttől újra Nina jelentkezik a Racer Girl szerepében!

,,Nincs többé olyan, hogy nélküled. Tervem és jövőm van Veled!"

 

Most már úgy érzem, tényleg beteljesültem. Megtaláltam a helyemet, és azt az embert, akivel leélhetem az életemet. Nyolc év kellett hozzá, hogy visszataláljak a helyes útra, hogy ismét Vele lehessek. De sikerült.

Bármennyire is szerettünk volna egész éjjel egymással foglalkozni Sebastiannal, vissza kellett mennünk az adventi vásárra, hiszen ott vártak ránk a párjaink.
- Van ötleted, hogy mit kéne mondanunk? - harapdáltam a szám szélét. Én sosem voltam jó az ilyen helyzetekben. Meg kell mondanom Tomnak, hogy hip-hop, kiderült, hogy még mindig őrülten bele vagyok zúgva a gyerekkori szerelmembe és ezentúl vele akarok élni. Hát hogy fogadja ezt majd, szegény?
- Én az őszinte igazság híve vagyok. - mosolygott Seb, bár nem tudom, mi mosolyogni való volt ezen.
- Szereted egyáltalán azt a lányt? - néztem rá, mert úgy tűnt, ő nem aggódott.
- Szeretem, de mint egy barát. Sosem éreztem többet iránta. Amikor szakítottál velem....vagyis megkaptam azt a levelet, teljesen összetörtem és Hanna segített talpra állni, aki az osztálytársam volt és már akkor is nagyon jóban voltunk. Nagyon szeretek vele beszélgetni, és tényleg kedves lány. Tudtam, hogy ő szerelmes belém, de én nem voltam az sosem. De azt gondoltam, ha már segített kimászni a gödörből, megpróbálom vele. De sajnos sosem volt olyan igazi szerelmünk. Mint amilyen nekünk van. - nézett rám csillogó szemekkel.
- Velem teljesen ugyanez történt. Tom teljes szívéből szeret, én viszont inkább csak lelkitársként tekintek rá. Mégis nagyon nehéz lesz megmondani neki az igazságot. Hiszen szeret.
- De én még jobban! - mondta büszkén, de mivel az utcán, Tomhoz és Hanna-hoz közeledve nem akartunk semmilyen testi érintkezést bemutatni, ezért csak egy szerelmes pillantást váltottunk.
- Már azt hittem, elvittek az ufók. - örült meg nekünk Hanna és nyomban megölelte Sebastiant. Még nézni is rossz volt. Szóval ilyen a féltékenység érzése. Hm...még sosem tapasztaltam.
- Sikerült mindent megbeszélnetek? - kérdezte Tom és megfogta a kezemet.
Nagyot nyelve pillantottam Sebre, aki bólintással jelzett vissza.
- Igen. Figyelj, Tom, sétálunk egyet?
- Hát persze, szívem. Akkor a viszontlátásra kedves Hanna. - puszilta meg a lány kezét mosolyogva. - Jót beszélgettünk. - Sebastian! Sok sikert a jövőre nézve! - fogott kezet Sebbel.
- Köszönöm, Tom. - mosolygott és észrevétlenül rám nézett.
Miután elköszöntünk a szőke pártól, éreztem, hogy nem tétovázhatok sokat. Tom megérdemli, hogy őszintén tudassam vele a dolgokat és csak reménykedhetek benne, hogy megérti és elfogadja a döntésemet.
- Nagyon fontos dolgot szeretnék elmondani neked Tom. - kezdtem bele egy nagy sóhaj után.
- Valami baj van, Ellie? - nézett rám aggódó szemekkel.
- Nem, dehogyis. Vagyis. Majd te eldöntöd. - hajtottam le a fejemet. Nagyon rossz volt látni, hogy minden pillantása azt sugallja, mennyire szeret és én ezt nem tudom viszonozni neki.
- Megrémítesz....
- Emlékszel, amikor meséltem neked a....arról a gyerekkori szerelmemről? - böktem ki nagy nehezen.
- Ő volt az?
- Szóval tudod, most megint felhozom ezt a....várj csak! - álltam meg egy pillanatra. - Mit mondtál?
- Ő az? - ismételte meg komoly tekintettel.
- Ühüm. - bólogattam szomorúan.
- Sejtettem.
- Hogy? - néztem a szemébe.
- Már akkor tudtam, amikor megláttad először a tömegben. Olyan...vágyakozóan néztetek egymásra. Aztán amikor összefutottunk velük másodjára is, már láttam rajtatok azt, amit két szerelmes emberen látni lehet.
- Én sajn...
- Nem, Ellie. - fogta meg a vállamat finoman. - Ne sajnáld. Még sosem láttam ilyet, hogy két ember így néz egymásra. Mindig is tudtam, hogy rám sosem néztél így. Pedig szerettem volna, hidd el, mert én szeretlek. De látom, hogy te mindig is Sebastiant szeretted. És ez így van jól. Megérdemled, hogy boldog legyél!
- Tom. - mosolyogtam a könnyeimen keresztül. - El sem hiszed, milyen hálás vagyok neked.
- Örülök neki, Ellie. Tudnod kell, hogy én mindig szeretni foglak és ha szükséged van rám, csak szólj!
- Úgy lesz, Tom! - öleltem át boldogan. - Kívánom hogy te is találd meg a nagy Ő-t!
- Te pedig legyél nagyon boldog Sebastiannal! - puszilt meg utoljára. Már csak, mint barát...

Sebastian-nak nehezebb dolga volt, mert Hanna nem akarta elhinni, hogy Seb sosem volt szerelmes belé. Nagyon rosszul esett neki, hogy Seb szakított vele és bosszúból megígérte, hogy még vissza fogja szerezni.
Egy héttel később azonban lenyugodott és megmondta Sebnek, hogy bár fáj neki, de elfogadja a helyzetet.
Az utolsó problémát már Sebastian-nal közösen oldottuk meg. Együtt mentünk el a szüleim hemsbach-i házába, ahol anyámnak leesett az álla, amikor a jelenlegi F1-es világbajnokkal kézen fogva léptem be.
Mikor szembesítettem azzal, hogy tudjuk mit követett el ellenünk, nem tagadta le és sietősen magyarázkodni kezdett, hogy csak féltett meg blablabla. De nem hagytam neki. Megmondtam, hogy ez volt az utolsó csepp a pohárban és ettől fogva soha többé ne keressen, mert nem vagyok hajlandó beszélni vele. Anya erre sírva könyörgött, hogy bocsássak meg neki, de hajthatatlan voltam. Sebastian is elmondta, mennyire sajnálja, hogy ilyen gyerekes butaság miatt kellett nyolc évig távol lennünk egymástól. Apám próbált anyám mellett beszélni, de mi már nem vártuk meg a végeláthatatlan magyarázkodást. Örökre otthagytam a szülői házamat.

Az életünk innentől kezdve úgy alakult, ahogy mindig is szerettük volna. Együtt.
Sebastian svájci házába költöztem, ami azzal járt hogy otthagytam a munkámat is. Egyrészről boldog voltam, mert nem voltam odáig az orvosi munkámért, de a gyerekeket nagyon megszerettem.
Tavasszal, még a 2013-as szezon előtt összeházasodtunk Sebastian-nal, ami életem legszebb napja volt. A koszorúslányom természetesen Steffie volt, de az oltárhoz nem az apám kísért el, őket ugyanis nem hívtam meg az esküvőre. Seb pedig meghívta a csapata apraja nagyját, meg néhány pilóta haverját is, így elég nagy lagzit csaptunk, amire életem végéig emlékezni fogunk, azt hiszem.
Mivel Seb márciustól járta a világot, sokat voltam itthon egyedül. Csak néhány futamra utaztam el vele, inkább az európaiakra, mert Seb nem tudott koncentrálni a munkájára, ha a közelében voltam :)
A magányosan töltött napok sem voltak tétlenek. Az új munkám az írás lett, amit mindig is szerettem volna. Az első könyvemet olyan lányoknak írtam, mint amilyen én voltam korábban. Leírtam mi mindenen mentem keresztül, mire idáig eljutottam, így már mindenki tudta, ki az az Elina Vettel. Merthogy ez lett a nevem!
A további könyveimben a kórházban megismert gyerekek megpróbáltatásairól írtam és ennek legalább akkora sikere lett, mint az önéletrajzi kötetemnek. Nem voltam híres író, de Svájcban, Németországban és Ausztriában több helyen is kiadták az írásaimat, így nagyon boldog voltam, hogy megtaláltam az álommunkámat. Azt, amit mindig is kellett volna végeznem.

Marco

Szeptemberben megszületett szerelmünk első gyümölcse, aki az első együttlétünkkor fogant meg és ez mindennél többet jelentett számunkra. A kis csöppség fiú lett és a Marco nevet kapta. A kisfiúnk teljesen az apjára ütött és valahányszor belenéztem a kék szemeibe, mindig elérzékenyültem, mintha Sebastiant látnám.

Amelinda

Szerelmünk a családdá válásunk után sem hagyott alább, sőt még két gyerekünk született, egy kislány, Amelinda, aki az én vörös hajamat örökölte és egy újabb kisfiú, Michael, aki a nagy Schumacher után kapta a nevét Sebastian kérésére, ami szerintem nagyon szép gesztus volt tőle.

Michael

 Az életünk ezután velük lett teljes, és már egy boldog családot alkottunk. Igaz, hogy egy ismert családnak számítottunk, de olyan életet éltünk, mint mindenki más. Fiatal szülőkként ugyanúgy tudtunk a munkánkra és a gyerekekre koncentrálni, miközben megmaradt köztünk ugyanaz a határtalan szerelem, mint 16-17 évesen.
Így a 2004-ben kezdődött, majd 2012-ben újra felerősödött szerelem már nem csak Nyolc Éves Szerelem lett. Hanem egy örök életre szóló. Sebastian Vettel és Ellie Schwarz között...